Erős társadalmi alapok

Induljunk ki abból, hogy mi az amivel rendelkezünk, amit örököltünk és amit magunk kiépítettünk.

• Nagy múltú, gazdag történelmi-kulturális  hagyományokkal rendelkező, sokféle történelmi tapasztalatot felhalmozó közösség vagyunk. Egy közösség, amelynek tagjai tekinthetik magukat mezőséginek vagy csángónak, bánátinak vagy székelyföldinek, partiuminak vagy aranyosszékinek, akár bukarestinek vagy galacinak, de ugyanakkor – és ez nagyon fontosnak – magyarnak és európainak is tekintik magukat.
• Nagyon sokszínű közösség ez, és ezt tekinthetjük a következő értéknek! Nem csupán lakhely, hanem életmód, képzettség, mindennapi tevékenység, értékrend és világnézet tekintetében sokféle ez a magyar közösség, és ez a sokféleség értéket, gazdagságot jelent. Sokféle képességet, sokféle ambíciót, sokféle kezdeményezést, amelyek kiegészíthetik, segíthetik egymást.
• Vannak tartós és erős intézményeink és ez nagy előny. Egyházaink, oktatási intézményeink, szervezeteink és korántsem utolsó sorban: stabil és működőképes közéleti-politikai intézményeink.
• Van erős, sok tapasztalattal rendelkező közéleti-politikai elitünk. Ne legyünk szerénytelenek! 1989 decembere előtt nem, vagy alig-alig  lehetett egy magyar iskolaigazgatót vagy vállalatvezetőt találni. Az alapoktól kezdve építette föl, és ami  még nehezebb, fogadtatta el magát a mai közéleti-politikai elit, és ez nem volt könnyű dolog.
• Van valós, ismert, hazai és határon túli mezőben is elfogadott közösségi identitásunk. Nem rejtett, nem felemás, hanem vállalható, erős, tovább építhető közösségi identitásunk.
• És nem utolsósorban vannak társadalomépítési eredményeink. Ezek egy része kifejezetten a magyar közösséghez köthető, és talán nem is értékeljük eléggé. De ne feledkezzünk meg arról, hogy eredményeink egy nagyon jelentős része  beépült az országos léptékű átalakulási, modernizációs folyamatokba. Szokás azt mondani, hogy a romániai magyarság, a romániai magyar politikai szervezet országos részvételi aránya 5-7 százalék. Azt azonban bátran mondhatjuk, hogy a romániai demokratikus társadalom kiépítésében, az ország EU pályára állításában a magyarság és az RMDSZ részvétel jóval több mint 5-7 százalék.  Jóval több, hiszen ez a közéleti-politikai struktúra 1989-től kezdődően folyamatosan olyan elveket képviselt és olyan gyakorlatokat szorgalmazott, amelyek mindig és minden körülmények között  a modern európaisághoz való felzárkózást helyezték előtérbe. Aki kételkedik ebben az olvassa el  egymásután az RMDSZ kongresszusok  dokumentumait, amelyek egyértelműen  ezt igazolják.

Miért fontos az adottságokból, az eredményekből kiindulni?

A fejlesztéspolitikusok szerint ez ad alapot a valós tervezéshez. De van még valami, amire a fejlesztéspolitika szakértői talán nem gondolnak. A tovább lépés, a fejlesztés nem csupán annak kimondásából áll, hogy akarunk valamit, hogy változtatni akarunk. Mindaz, amit eddig elértünk hitet, bizalmat ad. Így van ez az egyéni életvezetésben is, s így van a közösségi munkában is. Szükség, nagy szükség van a magabiztosságra, az eddigi sikerekre ahhoz, hogy tovább léphessünk. Aki nem hisz magában, a saját erejében, az hiába tűz ki maga elé célokat.

Van, amit készen kaptunk (ilyen többek között  a történelmi-kulturális örökség), és van, amit huszonegy év munkájával építettünk fel, szereztünk meg.

Köszönet kell illessen mindenkit, aki valahol, valamilyen formában részt vett ebben a két évtizedes építő munkában.

A továbblépéshez minden  értékünkre, minden jó adottságunkra, minden felhalmozott eredményre, minden eddigi fölépített intézményre, és minden  közéleti-politikai szereplő tudására és tapasztalatára szükségünk van.

MI DOLGUNK NEKÜNK, ROMÁNIAI MAGYAR KÖZÉLETI SZEREPLŐKNEK?

Vegyük számba a kihívásokat!

Azokat, amelyek ma jelentkeznek, esetleg azokat is, amelyek még csak a látóhatáron vannak, de azokat is, amelyek már jó ideje előttünk állnak, de még nem tudtunk érdemben szembenézni velük.

Miért fontos ez?

A válasz kézenfekvő: a gyarapodó, új kihívások azok, amelyek a közösségi érdekképviseleti munkában váltásra kényszerítenek.

A kihívásokat ma széles körben forgalmazott kulcsszavak hordozzák: Versenyképesség, Társadalmi szolidaritás, Bizalom, Hatékonyság.

A kulcsszavak mögött összetett, erős társadalmi-gazdasági folyamatok állnak, s aki a kulcsszavak valós tartalmáról nem vesz tudomást, aki nem vált szemléletet és gyakorlatot, az egyénként peremre sodródik, közösségként pedig egyszerűen szétforgácsolódik, megszűnik közösségnek lenni. A történelmi-kulturális hagyomány súlytalanná, a megszerzett jog üres keretté, a fölépített intézmény jelképes burokká,  a visszaigényelt tulajdon tehertétellé válik, ha nem tudjuk olyan tartalommal megtölteni, amely professzionális és hatékony módon szolgálja a közösségi igényeket és érdekeket.

Van az RMDSZ dokumentumai közt egy nagyon bátor hangú szöveg, az újrakezdés dokumentuma. 1990 januárjában, rögtön a diktatúra bukása után született. Egyfajta manifesztum, kinyilatkoztatás, amely alapos tudással és  jó politikai érzékkel, európai kontextusra vetítve  foglalja össze a romániai magyar közösség  20 évvel ezelőtti céljait, törekvéseit.

A bátor szókimondás dokumentuma!

Rendelkezünk-e azzal a tudással, azzal a bátorsággal, azzal a politikai érzékkel, amely lehetővé teszi, hogy most, két évtized után, 2011-ben a mai kihívások és lehetőségek  függvényében  fogalmazzunk meg egy hasonló dokumentumot?

A bátor cselekvés dokumentumát! Meggyőződésem, hogy erre szükség van, s meg is tudjuk fogalmazni.

Programom ösztönző kezdeményezés ehhez a közösségi munkához!