Olosz Gergely parlamenti képviselő: aki nem csapatjátékos, hagyja abba a politikát

(forrás: Új Magyar Szó)

A legfontosabb feladat: újra létrehozni azt az össztársadalmi konszenzust és bizalmat, amely a romániai magyar közösséget 1990 után jellemezte. Ne csak beszéljünk az egységről, hanem teremtsük is meg!

Megválasztása esetén hogyan politizálna az RMDSZ Bukarestben, a régiókban – Székelyföld, Partium, szórvány – illetve külföldön? – A legfontosabb feladat: újra létrehozni azt az össztársadalmi konszenzust és bizalmat, amely a romániai magyar közösséget 1990 után jellemezte. Ne csak beszéljünk az egységről, hanem teremtsük is meg! Tárgyilagos helyzetértékeléssel, világos célokkal, sok tárgyalással, egyeztetéssel, a társadalmi és közéleti érdekek egymáshoz idomításával. Erős társadalmi támogatottsággal már lehet politizálni itthon és külföldön, Bukarestben és az egyes régiókban. A társadalom bizalmát nem lehet a szervezet kisebb-nagyobb kozmetikázásával elnyerni.

Már indulása sem volt zökkenőmentes, milyen eséllyel pályázik az elnöki tisztségre?– A „zökkenőket” nem én okoztam, hanem a szervezet vezetősége. A területi szervezetek támogatási eljárása akkor lett volna korrekt, ha ezeket az összejöveteleket a jelölések lezárulta után szervezik, ha azokra minden jelöltet meghívnak, s ha az állandó tanácsokban kikényszerített véleményekkel nem gyakorolnak nyomást a testületi döntésekre. Tudjuk, nem így történt. Azt gondolom, a programoknak kell hogy esélyük legyen, nem a személyeknek. Én olyan szemléleti-gyakorlati váltást szorgalmazok, amelyet már nem lehet megkerülni.

Hogyan érintette önt, hogy saját szervezete, a Kovászna megyei RMDSZ nem támogatta?– A választói körzetemben három nap alatt közel hétezren támogatták aláírásukkal az indulásomat. Ez nem támogatás? A vezetőség akarhat mást, mint a tagság, de a választókra figyelni kell. Ha már a magyar érdekképviseletről beszélünk…

Hogyan értékeli az elnökjelöltségi kampányt?– Ez az első alkalom az RMDSZ életében, hogy felelős pozíció megszerzése érdekében tényleges versenyhelyzet alakult ki. Ez a szervezet vezetése számára is szokatlan, nincsenek rögzítve a játékszabályok, előfordulnak furcsa helyzetek. Nem véletlen, hogy a választási versennyel kapcsolatos etikai kódexet nem a szervezet, hanem a jelöltek kezdeményezték. Az RMDSZ nevében szerepel a „demokrata” szó, bízom benne, hogy a választás folyamata nem hazudtolja meg ezt a megnevezést.

Fotó: ÚMSZ/archív

A kampánynak voltak olyan mozzanatai, amikor Markó Béla, majd Kelemen Hunor is közvetve vagy nyíltan ferdítéssel vádolta önt. Kelemen Hunornak például olyan kijelentés tulajdonított egyik közleményében, amit a miniszter soha nem mondott. Félreértelmezte volna Kelemen szavait?– Én nem szoktam félreértelmezni semmit. Kampányban oda kell figyelni arra, amit mondunk.

Az ön megválasztásával változna-e az RMDSZ kormányszereplése?– A kormányzati szereplés sok tényezőtől függ. A szervezet által képviselt közösségi érdek a meghatározó. Van közös alap az együttműködésre, s az országot is ki kell vinni a válsághelyzetből. Még jó néhány lépés hiányzik, a költségvetési lefaragások mellett szükség van erőteljes gazdaságélénkítő lépésekre. A kormányzati szereplést, s természetesen az ellenzéki pártokhoz való viszonyt is az ilyen és hasonló megfontolások határozzák meg.

Milyennek képzeli a Fidesz–RMDSZ-viszonyt? – A Fidesz–RMDSZ viszony nem nehéz átalakítani, tartalmassá tenni, hiszen a Fidesz–KDNP szövetség – gondoljunk csak az egyszerűsített honosítás kérdésének megoldására – kezet nyújtott nekünk, amit csak el kell fogadnunk.

Az összmagyar integrációs folyamat egy sor lehetőséget nyújt a magyar közösség számára, ezekhez fel kell nőnünk. Évtizedeken át a határokhoz, az elszakítottság állapotához szoktunk hozzá, nem könnyű együttműködésben, magyar közösségben gondolkodni. Egy kicsit beleszerettünk a kisebbségi kényszerhelyzetbe, s most azt akarjuk védeni, amit korábban tehernek éreztünk. Ezen lehet változtatni, és kell is.

Hogyan viszonyulna a többi erdélyi magyar politikai szervezethez? Mennyire látja veszélyeztetettnek a magyarság parlamenti jelenlétét a Tőkés-féle párt esetleges megjelenése nyomán?– A döntéshozásban jelen kell lenni. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a parlamenti képviselet, annál erősebbek vagyunk. Nem a név, nem a csoportosulás számít, hanem az, hogy ki milyen mértékben csapatjátékos, mennyire hajlandó azért dolgozni, hogy helyzetbe hozzon másokat. Mindenkivel meg kell egyezni, aki hajlandó partner lenni. Akit nem érdekel az együttműködés, az nem a közösség érdekeit képviseli, annak nincs esélye a túlélésre.

A nemrég beindult összmagyar integrációs folyamatban nincs sok értelme a kisléptékű vidékies acsarkodásoknak, nem érdemes egymás kiütésére koncentrálni. Egy csapat vagyunk, és akkor érünk el eredményt, ha egymás helyzetbehozására játszunk. Aki nem csapatjátékos, az hagyja abba a politikát, foglalkozzon valami egyébbel.

Találkozott Tőkés Lászlóval és Markó Bélával is. Hogyan viszonyultak az ön jelöltségéhez?– Az én feladatom az, hogy bemutassam a programomat, véleményüket kérjem, s természetesen támogatásukat egy olyan szemléleti-gyakorlati váltáshoz, amelyet egészen bizonyosan meg kell tenni. Tőkés László úrral, az Európai Parlament alelnökével egyetértettünk abban, hogy a közös kapcsolódási pontok mellett meg kell fogalmaznunk a közös célokat, ezek függvényében szükséges kialakítani az együttműködés valamennyi fél által elfogadható formáját és rendszerét, hogy a romániai magyar nemzeti közösség megerősödjön és versenyképes legyen.

Egyetértettünk a szövetségi elnökkel abban, hogy az egységet fenn kell tartani, az RMDSZ bázisát szélesíteni kell, és abban is egyetértettünk, hogy a politikai irányt, az Európai Néppárt irányvonalát, fenn kell tartani, kitüntetett szerepet kell biztosítani a stabilitás megteremtésének és fenntartásának. Hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy az elindult reformok az ország stabilitását biztosítani tudják.

Ha Kelemen Hunor lesz az RMDSZ elnöke, milyen lesz az RMDSZ, és abban hogyan látja az Ön szerepét?– Túl sokszor és túl sokat beszélünk csupán személyekről. Mintha a romániai magyar közösség társadalmának építése, a közösségi érdekképviselet ügye kizárólag személyek akaratától, terveitől függne. Jó lenne végre lomtárba tenni ezt a személyfüggő vezetési szemléletet. Lehet, hogy ma ez a látszat, esetleg a gyakorlat is ilyenforma, de a jövő az egyeztetésekre épülő testületi vezetésé, kisebbségi közösség esetében különösen.

Ebben mindenki részt vehet szakmai adottságai és teljesítményei szerint. Ez az elnökválasztási verseny nem személyek közti bokszmeccs, ahol a vesztest leírjuk. Itt különféle változtatási koncepciók versenyéről van szó. Miért ne jöhetne ki ebből – adott esetben – akár együttműködés is? A verseny akkor jó, ha a közösség érdekeit szolgálja, s ezt az érdeket ma az együttműködés igénye fejezi ki a legjobban.

Hogyan tovább Várad után?

(forrás: Erdélyi Riport)

1. Mi lesz az első ténykedése, ha szövetségi elnökké választják?

Eckstein-Kovács Péter: Nagy bulit rendezünk a kampánystábbal és azokkal, akik rám szavaztak. Komolyra fordítva a szót, körbejárnám a megyéket, hogy felmérjem, hogy áll jelenleg a szövetség, és persze hogy felleltározzam az igényeket és lehetőségeket.

Kelemen Hunor: Megalakítom az Elnökséget és a Szövetségi Állandó Tanácsot, valamint a Gazdasági Tanácsot amely konzultatív tanácsadó testületként működne. Elkezdeném a felkészülést a 2012-es önkormányzati választásokra.

 

 

Olosz Gergely: Kezdeményezem a programom gyakorlatba ültetését. Ennek első lépése, hogy le kell szállni a magas polcról, tudomásul kell venni a tényeket, amelyeket jó ideje nem akar a csúcsvezetés magának bevallani. Ha nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni: nem rossz kiindulópont, ha végre komolyan vesszük az RMDSZ nevét! Meg kell határozni a romániai magyarság stratégiai érdekeit (az alkalmi igazodások helyett). Demokratikussá kell tenni a szervezet működését (a jelenlegi autoriter vezetés helyett). Szövetségként kell működtetni a szervezetet (a jelenlegi kizárásos gyakorlat helyett).

2. Mi lesz az első ténykedése, ha nem önt választják szövetségi elnökké?

Eckstein-Kovács Péter: Búsulok egy napig, általában ennyi az átlag szomorkodási idő, ha nem sikerül valami, utána pedig dolgozom tovább.

Kelemen Hunor: Gratulálok az új elnöknek és folytatom az eddigi munkámat.

Olosz Gergely: Ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom.

3. Melyik romániai, illetve magyarországi vezető politikust keresné fel elsőként, ha megválasztanák?

Eckstein-Kovács Péter: Romániában az RMDSZ koalíciós partnereinek vezetőit keresném meg a további együttműködés jegyében. Magyarországon pedig a kormánypárt képviselőivel találkoznék, hogy lássuk, hogyan lehet a viszonyt javítani.

Kelemen Hunor: A magyar miniszterelnököt, a román politikusok közül nem keresnék senkit.

Olosz Gergely: Az új elnöknek – bárki legyen is az – hivatali kötelessége a román kormány miniszterelnökével találkozni. Ez kormányzati koalíciós felelősség kérdése. Ugyanilyen fontosnak tartom a nemzet egységét megvalósító kormányfővel való találkozót.

4. Újratárgyalná-e a koalíciós megállapodást Emil Bockal, illetve az esetleges új miniszterelnökkel?

Eckstein-Kovács Péter: Tudtommal most zajlik a koalíciós szerződés újratárgyalása, ami szerintem várhatott volna az RMDSZ-kongresszus utánig, amikor már tudható, ki az új elnök és milyen csapattal dolgozik. Én szerényebb volnék és inkább a következő időszak prioritásairól beszélnék, mint a régebbi vagy frissebb koalíciós megállapodás újratárgyalásáról.

Kelemen Hunor: A koalíciós megállapodást nem tárgyalnám újra, de ha új miniszterelnök lesz, akkor az új kormányprogramról tárgyalnék, illetve ha a koalícióban maradunk, akkor szükséges egy kormányzati és parlamenti cselekvési program megalkotása.

Olosz Gergely: Ez RMDSZ-testületi döntés kérdése. Jó lenne végre elfelejteni azt a szemléletet és gyakorlatot, hogy az elnök egy személyben rendelkezik. Az elv, amelyet célszerű követni, egyébként nem túlságosan bonyolult. A politikai instabilitásban nem vagyunk érdekeltek, bárki bármit mond, először a válsághelyzetből kell kikecmeregni. Ez is kisebbségi érdek, mert nem mindegy, hogy a magyar családok, közösségek hogyan élnek. De van nekünk elég elhanyagolt közösségi feladatunk a koalíciós szerződésen és a kormányzati munkán kívül is. A romániai magyar közösséggel is új „koalíciós” szerződésre van szükség, s ez ma jóval nehezebb munka, mint a kormányzati feladat. Az én programom erről szól.

5. Ha ön lesz az RMDSZ szövetségi elnöke, vállal valamilyen tisztséget a kormányban?

Eckstein-Kovács Péter: Semmi esetre sem. Úgy vélem, az elkövetkező időkben RMDSZ-elnöknek lenni teljes erőbedobást igénylő feladat. Pillanatnyilag a szervezetépítést fontosabb feladatnak tartom, mint egy kormányzati funkció betöltését.

Kelemen Hunor: Ez a kormányprogramtól, a kormány összetételétől, a miniszterelnöktől, de mindenekelőtt a Szövetség döntéshozatali testületeinek döntésétől függ. Ez az a kérdés, amire nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni.

Olosz Gergely: Ez szintén testületi döntés kérdése, nem hiszem, hogy a kisebbségi érdekképviseletet személyes ambícióknak kellene alárendelni. Régen rossz, ha egy szervezet vezetője a fontosabb szerepekre csak magát találja alkalmasnak. Ha így van, akkor vagy beképzelt, vagy rossz volt a káderpolitikája. Az sem mellékes dolog, hogy a funkcióhalmozásnak – amellett, hogy rossz íze van – komoly hátrányai lehetnek. A jelenlegi gyakorlat ékes példa: akik kormányzati szereplők, egyben a szervezet vezetői is. Azt mondjuk, hogy a kormányzatban sikeresek. De a szervezetépítésben, a romániai magyarsággal való viszonyban nehéz lenne valamiféle sikerről beszélni. Lehet mindent sikeresen egy kézben tartani, ha hámba befogott lovakról van szó. De úgy látszik, hogy a közösségünk már nem engedelmes fogat, s a kisebbségi politika nem fogathajtás. A versenyképesség érdekében szemléletváltásra és más módszerekre van szükség.

Három jelölt, három stílus és három személyiség

(forrás: Impulzus)

Az erdélyi magyarságot érintő alapvető kérdésekben hasonló elképzeléseket vallva érkezik Nagyváradra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hét végi tisztújító kongresszusára a három elnökjelölt (Kelemen Hunor, Eckstein-Kovács Péter és Olosz Gergely), ugyanakkor három eltérő stílusú, különböző politikai tapasztalattal rendelkező személyiségről van szó.

A kongresszuson eldől, hogy melyikük fogja irányítani a következő négy évben a romániai magyar érdekképviseleti szervezetet. Markó Béla december 11-én jelentette be Marosvásárhelyen, hogy nem kíván újabb RMDSZ-elnöki mandátumot megpályázni a február 26-án és 27-én rendezendő kongresszuson, miután tizennyolc évig irányította a szervezetet. Így három jelölt, Eckstein-Kovács Péter, Kelemen Hunor és Olosz Gergely közül kell megválasztaniuk a kongresszusi küldötteknek az RMDSZ új elnökét.

Markó hivatalosan még be sem jelentette szándékát, amikor Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu román államfő kisebbségügyi tanácsadója már jelezte, hogy versenybe száll az RMDSZ elnöki posztjáért.

Az 54 éves kolozsvári jogász már közvetlenül a romániai rendszerváltás után a politika színpadára lépett, 1990 és 1992 között az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője volt, majd négy éven keresztül kolozsvári önkormányzati képviselőként dolgozott. 1996-ban az RMDSZ Kolozs megyei szenátora lett, ezt a tisztséget további két parlamenti ciklusban, 2008-ig töltötte be. 1999 és 2000 között kisebbségügyi miniszter is volt. Három évvel ezelőtt a román államfő kisebbségügyi tanácsadójává nevezték ki. Eckstein-Kovács az RMDSZ-ben a Szabadelvű Kör nevű platform elnöke.

Egyetért az RMDSZ-nek a Markó irányítása alatt képviselt alapvető célkitűzéseivel, szorgalmazza a romániai magyarság egységének megőrzését, de – amolyan “különutasként” – számos alkalommal bírálta az RMDSZ csúcsvezetőségét a szerinte “diktatórikus” stílusa miatt. A liberális meggyőződésű politikus véleménye ugyanakkor sokszor eltért az RMDSZ-ből időközben kiszorult, Tőkés László neve által fémjelzett “ellenzék” álláspontjától is.

Másodikként Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelentette be, hogy megpályázza a szervezet elnöki posztját. A romániai magyar sajtó Kelement tekinti a legesélyesebb jelöltnek, hiszen a szövetség területi szervezeteinek elsöprő többsége őt támogatja a kongresszuson; Markó Béla nyilatkozataiban ugyancsak mellette foglalt állást.

A 43 éves, Csíkkarcfalván született Kelemen Hunor tanulmányait Marosvásárhelyen és Kolozsváron végezte, majd költőként és újságíróként dolgozott 1997-ig, amikor bekerült a politikába kulturális államtitkárként az RMDSZ színeiben. Azóta politikai pályája töretlenül felfele ívelt, 2000 óta az RMDSZ parlamenti képviselője, 2007 óta pedig a szövetség ügyvezető elnöke. 2009-ben az RMDSZ államelnökjelöltje volt a romániai államfőválasztáson, majd 2009 végétől kulturális miniszter. Többször is volt az RMDSZ kampányfőnöke. A másik két jelölttel ellentétben évek óta tagja az RMDSZ központi vezetőségének.

Harmadikként Olosz Gergely jelentette be, hogy versenybe száll. A felsőfokú tanulmányait Magyarországon elvégző 34 éves háromszéki politikus 2008-ban lett az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője, ekkor vált igazán ismertté az országos politikában. 2005 és 2008 között a román energiaár-szabályozó hatóság, valamint az állami urántársaság elnöke és vezérigazgatója volt. Az elmúlt egy év során az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetői tisztségét is betöltötte. Politikusi munkája mellett sikeres vállalkozóként is tevékenykedik.

Bár éppen a háromszéki RMDSZ-szervezet támogatását nem nyerte el (a testület Kelemen Hunor mellett tette le a garast), Oloszt sokan támogatják Székelyföldön. A támogatottság mértéke kiderülhet majd abból, hogy a kongresszusi küldöttek közül a titkos szavazás során hányan adják rá voksukat. Maga a jelölt bízik győzelmében.

Mindhárom jelölt fontosnak tartja a magyar kormánnyal és a Fidesszel való együttműködést és párbeszédet. Ugyanakkor Kelemen Hunor és Eckstein-Kovács Péter értéknek tartja az RMDSZ “függetlenségének” megőrzését a magyarországi pártokkal szemben is. Olosz Gergely viszont többször értésre adta: nem ért egyet az “egyenlő távolságtartás” politikájával a magyar politikai erőkkel kapcsolatosan. A kampány idején úgy fogalmazott: szerinte az RMDSZ “nem viszonyulhat ugyanúgy a nemzetegyesítést kimondó Fidesz-KDNP-szövetséghez, mint ahhoz az MSZP-hez, amely számára nem is létezett a határon túli magyarság”.

Olosz: Az RMDSZ ernyője alatt minden magyarnak helye van

(forrás: erdély.ma)

A román és a magyar parlament valamennyi pártja képviselteti magát az RMDSZ 10., a hét végén Nagyváradon rendezendő tisztújító kongresszusán. A közeledő kongresszus előtt többek között Olosz Gergely RMDSZ elnökjelöltet kérdeztük meg célkitűzéseiről, programjáról. – Azért indultam ebben a versenyben, mert az RMDSZ-ben mind szemléleti, mind gyakorlati váltásra szükség van.

Meggyőződésem, hogy az az út, amelyen mi most, romániai magyar nemzeti közösség, járunk nem az, amely a közösségünk érdekeit szolgálja. Meggyőződésem, hogy identitásunk megőrzése érdekében számos olyan lépést kell megtennünk, amely tényleg a közösségi érdeket szolgálja. Tudatában kell legyünk annak, hogy az identitás megőrzésének része az, hogy hogyan él a közösségünk, hogyan élnek a magyar családok. Erre kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni – mondta az elnökjelölt.

Olosz Gergely, az RMDSZ felsőháromszéki képviselője elmondta, hogy az elmúlt hetekben zajlott kampánnyal mindenképpen elégedett, hiszen sikerült eljuttatni üzenetét a magyarsághoz. Olosz Gergely hozzátette, az RMDSZ ernyője alatt minden magyarnak helye van.

Paprika Rádió

Minden egy lapon

(forrás: Székelyhon)

Mérlegre helyeztük az RMDSZ három elnökjelöltjét, és megállapítottuk, bárki is veszítsen, annak lesz nehezebb, aki győzni fog.

Lesz-e korszakváltás, megújulás, vagy marad minden a régiben – ezekre a kérdésekre adhatna választ a hét végi RMDSZ-kongresszus. A testület a szövetségi elnök megválasztásával mindenképpen elindít egy új folyamatot, amelynek kimenetele már az új vezető személyétől függ, de nem teljesen. A szervezetre nagy kihívások várnak, ezek kezelése embert próbáló lesz, bárki is legyen az új elnök. Három jelölt küzd a tisztségért, a választás már előre lefutottnak tűnik, ámbár a meglepetéseket sosem lehet kizárni.

Kelemen Hunor Markó Bélával

Kelemen Hunort mind a szervezetben, mind azon kívül a távozó elnök, Markó Béla neveltjeként tartják számon. Hogy ez ránézve rossz, vagy jó címke, az szubjektív megítélés alá esik, tény viszont, hogy Kelemen már erős embernek számít, hiszen Markó a nehéztüzérséggel biztosítja hátulról. A területi szervezetek többsége még idő előtt jelezte, értik az új helyzetet, és támogatásukról biztosították Kelement. Az elemzők, a sajtó benne látja a mérsékelt haladás zálogát, a semmi kapkodás, csak nyugodtan, megfontolva lépkedjünk elv gyakorlatba ültetését. Kelemen nem szokott szélsőséges kijelentéseket tenni, nyugodtnak, megfontoltnak tűnik, kérdés, hogy ilyen marad-e, amikor a szövetség összes terhe rázúdul. Programja szerint átlátható irányítást, kiegyensúlyozott döntéshozatalt, a szervezet megélénkítését, a kisebbségi jogokért való további küzdelmet és hasonlókat tűzött ki céljául. Hogy a két másik jelölt is Kelemenben látja a fő riválist, az abból is látszott, hogy a kampány során neki címezték az élesebb beszólásokat, igyekezvén őt magyarázkodásra kényszeríteni.

Az elemzők a második helyre rangsorolják Eckstein-Kovács Pétert, az államfő tanácsadóját, akire az ellenlábasai sietve sütötték rá a bélyeget: ő tulajdonképpen Traian Băsescu trójai falova. A szellemes, lényegre törő nyilatkozatairól is ismert Ecksteinről nehéz elképzelni, hogy a Cotroceni-palota valamelyik sötét zugában az elnökkel folytatott titkos sugdolózást követően döntött a versenybe szállásról, hogy aztán az egész szervezetet átszervírozza Băsescunak. A tapasztalat szerint az elmúlt években nem az egyszerűen átlátható összeesküvések alapján jöttek létre a koalíciók, együttműködési megállapodások stb., amelyekbe az RMDSZ beszállt. Eckstein a programjában nagy hangsúlyt fektet az RMDSZ-szel szembeni bizalom visszaszerzésére. Az aktuális kihívások mellé ezzel gyakorlatilag bevállal még egyet. Üzeneteit úgy csomagolja, hogy érteni lehessen, bizonyos dolgok kizárólag akkor válthatók valóra, ha az ő kezében futnak össze a szálak. A területi szervezeteket a jelek szerint nem sikerült meghatnia, kérdéses, hogy mire jut a kongresszusi küldöttekkel.

Olosz Gergely Orbán Viktornál

Olosz Gergely még távol áll a nagyágyú kategóriától, de azért első vonalas politikusnak számít, különben nem tudta volna megszerezni a frakcióvezetői tisztséget az RMDSZ képviselőházi csoportjában. Programja szerint a magyarság, az emberek hétköznapi problémái felé irányítaná a szövetséget, hangsúlyt fektetve a jólétre, mintha azt az RMDSZ elnökeként ripsz-ropsz megteremthetné. Ugyanakkor a fő törekvései között szerepel a szervezet demokratizálása, valamint a magyar–magyar viszony rendezése és erősítése. Helyzetét nehezíti, hogy az első pofont hazai pályán kapta, a háromszéki politikus képtelen volt megszerezni a háromszéki szervezet támogatását. Innentől kezdve bármit mondott és csinált, mindig eszünkbe jutott róla, hogy jól mondja a fiatalember, de előbb inkább otthon kellene villogjon, és csak azután a nagyfiúk között.

A három jelöltben közös vonás, hogy az egység megszilárdítását nyomatékolják, hogy visszaszereznék az eltávolodottakat, hogy alapjában véve jót tennének mindennel és mindenkivel. Ugyancsak hasonlít az, hogy keményen kampányoltak, mintha a választópolgárokat, s nem a területi szervezetek 555 küldöttjét kellett volna meggyőzniük kvalitásaikról. A hétvégén kiderül, hogy volt-e értelme.

Hogy lesz-e megújulás, változás, vagy minden marad a régiben, valójában nem csak az elnök személyétől függ majd. Van és lesz bőven olyan külső tényező, amelyek menet közben szabják át a mozgásteret. Elég, ha csak a kormányzati részvételért kötött kompromisszumokra, a szövetségen kívüli szervezetekre, az általános kiábrándultságra és társaira gondolunk. Mindezek alapján biztosnak látszik, hogy bárki is nyerjen, annak nem csak a székház homlokzatát kell újrameszelnie, hanem hátul a kert végében felgyűlt trágyát is el kell lapátolnia. A győztes sokáig csak szenvedni fog, a vesztesek pedig keresnek maguknak más játékot.

Szüszer-Nagy Róbert

Zabot hegyeztek a Csupor utcában

Jól mutatja az RMDSZ csúcsvezetésének fellegekben járását, illetve a közérdekektől való elszakadást, hogy miközben a szövetség hangadói és csúcsvezetői (Markó, Borbély, Frunda) Marosvásárhelyről kerültek ki, ott huszonegy évvel a rendszerváltás után azért küzdenek az iskolai szülői bizottságok, hogy a vegyes tannyelvű iskolákra kihelyezzék a kétnyelvű táblákat. A Civil Elkötelezettség Mozgalom négy marosvásárhelyi iskolát bepanaszolt a Diszkriminációellenes Tanácsnál. Ezek közül egy vezetőségénél értek el sikereket, a többiek továbbra sem tesznek eleget a jogszabályban előírtaknak.

(forrás: Duna Televízió, Háromszék)

Olosz Gergely a Magyar adásban

Olosz Gergely, az RMDSZ elnökjelöltje a hét folyamán számos interjút adott a hazai és a külföldi médiának egyaránt.

Megnézheti a Világhálón, mit mondott Olosz Gergely hétfőn, a Román Televízió Magyar Adásának a Sajtóban című vitaműsor keretében. A kérdező újságírók: Cseke Péter Tamás, az Új Magyar Szó vezető szerkesztője, Borbély Tamás, a Szabadság munkatársa és a szerkesztő–műsorvezető, Mosoni Emőke.

Ezen a címen keresse:

http://www3.tvr.ro/magyar/sajtoban-kulonkiadasok/

 

Ki követi Markót az RMDSZ elnöki székében?

Az RMDSZ hétvégi kongresszusának nagy tétje, hogy ki vezeti tovább a szövetséget. A kérdés az, hogy van-e bármelyik jelöltnek annyi hitele, hogy a párt és az erdélyi magyarság számára létfontosságú ügyeket képviselje.

A hétvégén tartja X. kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Nagyváradon – ugyanott, ahol 21 éve a szervezet hőskorában az elsőt tartották. A mostani kongresszus tétje az, hogy ki kerül az elnöki székbe Markó Béla 18 éves elnöksége után.

Az RMDSZ X. kongresszusának nagy tétje, hogy ki vezeti tovább a szövetséget, amelynek eddigi elnöke, Markó Béla – aki 18 éven át állt az RMDSZ élén –, bejelentette: nem indul versenybe egy újabb mandátumért. Bodó Barna politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem professzora szerint mindenképpen változásokra lehet számítani.

Minden vezetőváltás komoly belső átrendeződéseket indíthat el – akkor is, ha a leendő vezetőt a korábbi vezető mellől emelik ki. Ha Kelemen Hunor lesz a szövetség elnöke, nagy kérdés, hogy ki tud-e majd jönni Markó árnyékából, és képes lesz-e olyan politikát képviselni, amely más jelentőséggel fog bírni a romániai magyarság szempontjából – magyarázta Bodó Barna.

Markó visszalépésének az egyik oka éppen az volt, hogy a leköszönő RMDSZ-elnök rájött: váltani kell, de ennek ő semmiképpen sem lehet hiteles megjelenítője, hiszen 18 év után tőle a radikális váltást kétellyel fogadnák. Komoly jelzések vannak – legalábbis a magyarországi politika részéről, hogy Markó bizonyos politikai döntés miatt nem a „kívánt partner” kormánykörökben – mutatott rá Markó lehetséges indokaira a politológus.

Az RMDSZ elnöki tisztségéért Eckstein-Kovács Péter, a Szabadelvű Kör elnöke, államfői tanácsadó, Kelemen Hunor volt ügyvezető elnök, jelenleg művelődési miniszter, és Olosz Gergely parlamenti képviselő, 2010 végéig az alsóházi RMDSZ-frakció vezetője verseng. Kelemen Hunor tűnik a legesélyesebbnek, a kongresszuson nagy súllyal rendelkező székelyföldi szervezetek mellett több más megye RMDSZ-szervezetei döntöttek a támogatásáról. A nagyváradi művelődési házban az 555 kongresszusi küldött azonban titkosan szavaz, így akár borulhat is a papírforma.

Eckstein-Kovács Péter következetes, sok kérdésben határozott véleménye van, de az, hogy pillanatnyilag az elnök tanácsadója jelzi, hogy a mozgástere és a kijelentései is ebben a kontextusban értékelendők. Olosz Gergely Ecksteinnál is gyengébb támogatást tudott magának biztosítani, hiszen a saját megyéjében nem tudta a választmányt maga mellé állítani, bár az ő üzenete tér el a legvilágosabban a markói politikai üzenettől, valószínű, hogy ez nem hoz majd olyan eredményt, mint amilyet ő elvár.

Az világos, hogy váltásra van szükség, hiszen a romániai magyarság azzal a dilemmával néz szembe, hogy az alapvető társadalmi, politikai céljai nem teljesülnek – köztük az egyetem, illetve az autonómia –, ezek fényében pedig az RMDSZ-nek újra kell értelmezni a saját politikáját – hangsúlyozta Bodó Barna. A kérdés az, hogy van-e bármelyik jelöltnek annyi hitele, hogy a párt és az erdélyi magyarság számára létfontosságú ügyeket képviselje.

(forrás: www.mr1-kossuth.hu)

Választók és elnökjelöltek

(Megjelent az Új Magyar Szóban)

Úgy tűnik, az RMDSZ közelgő kongresszusa a legjelentősebbek egyike lesz. Nem csak amiatt, mert Markó Béla visszavonulásával a szövetségi elnöki tisztségéről is dönteni kell s ez a döntés alapvetően meghatározhatja a szervezet jövőbeli alakulását is.

Úgy tűnik, az RMDSZ közelgő kongresszusa a legjelentősebbek egyike lesz. Nem csak amiatt, mert Markó Béla visszavonulásával a szövetségi elnöki tisztségéről is dönteni kell s ez a döntés alapvetően meghatározhatja a szervezet jövőbeli alakulását is. A jelenlegi meglehetősen centralizált struktúra ugyanis (amely átalakításra szorul ugyan, de egyelőre semmi garancia rá, hogy ez az átalakulás be is következhet) erőteljesen az elnök és az őt közvetlenül körülvevő politikusok személyiségjegyeire épül. Kelemen Hunor személyisége ma még rejtély számunkra, s azok közül a személyiségvonásai közül is, amelyek már érzékelhetőek, nem tudni, hogy Markó háttérbe szorulásával melyek kerülhetnek majd előtérbe. Képes lesz-e arra, amire Markó képes volt, hogy többé kevésbé kiegyensúlyozott csúcsvezetést működtessen, hogy határozottan, de mégsem nyomasztó súllyal befolyásolja a szervezeten belül zajló folyamatokat? Eckstein-Kovács Péterről, aki immár nem a Szabadelvű Platform éléről, hanem a szövetség perifériájáról követte a folyamatokat, már jóval többet tudhatunk. Eckstein-Kovács már a szatmári kongresszuson élesen és egyértelműen elvetette azokat az alapszabály-módosításokat, amelyek súlyosan korlátozták a szövetségen belüli belső demokráciát, s a továbbiakban is következetesen kiállt a szervezet belső sokszínűsége, a demokratikus eljárásmódok következetesebb érvényesítése mellett. Igaz ugyan, hogy a kisebbségi kérdés iránt érzéketlen Szabad Demokraták Szövetségével való stratégiai partnerség sokat ártott a Szabadelvű Kör népszerűségének, de ez nem rajtunk múlott: az erdélyi magyar szabadelvűek két legfontosabb reprezentánsa Eckstein-Kovács Péter és Egyed Péter nagyon sokat tettek, jobbára eredménytelenül sajnos, a magyarországi partnerek nézeteinek alakításáért. Ezzel szemben az RMDSZ sokat köszönhet annak a tanácsosi tevékenységnek, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke az (egyébként vitatható demokráciaelfogású) államelnök mellett betöltött. Ami a harmadik pretendenst illeti, arról egy dolgot tudhatunk bizonyosan: a magyarországi jobboldalhoz áll közelebb, s az RMDSZ radikálisabb szárnyára alapozná támogatottságát. Céltudatos, jó hatalomtechnikai képességekkel és készségekkel rendelkező személyiség, aki a Fideszhez fűződő kapcsolatait nyíltan vállalja is. Ennek az írásnak nem feladata minősíteni a jelölteket, azt azonban mindenképpen el kell mondanom, hogy a megválasztásuk esélyei aligha tekinthetőek kiegyensúlyozottaknak. A helyi szervezetekben zajló jelölés ugyanis azoktól függ, akik az RMDSZ-en belül és az RMDSZ vezetésének jóvoltából valamiféle feladatkörrel bírnak, illetve a feladatkörrel bírók (mozgósítható) környezetéhez tartoznak. Az „egyszerű” RMDSZ-tagok régen letettek arról, hogy az RMDSZ-en belüli demokratikus folyamatokban részt vállaljanak. Ilyen körülmények között pedig bizonyosra vehető, hogy az RMDSZ vezetése által is támogatott jelölt lesz a befutó, teljesen függetlenül attól, hogy a többiek milyen alapelvekkel, programmal, újításokkal állnak elő. Az elnökválasztás gyakorlatilag lefutottnak látszik. Ez a tény azonban jelentős hatással lehet a romániai magyar politizálás RMDSZ-kongresszust követő folyamataira. A romániai magyar választó, ha úgy véli majd, hogy az RMDSZ-ben nem sok változhat majd, könnyen beadhatja derekát annak a radikalizálódó jobboldali diskurzusnak, amelynek képviselői a magyarországi hatalmat is maguk mögött tudhatják. A legújabb IMAS-felmérés szerint az RMDSZ támogatottsága már ma sem érné el a választási küszöböt. Ami azonban ennél is súlyosabb, úgy tűnik, hogy a szociáldemokrata-liberális szövetség jóval ötven százalék fölött teljesíthet. Ez esetben az RMDSZ-nek akkor sem lesz meg a lehetősége a kormányzati részvételre, ha parlamenti párt marad. Márpedig a romániai magyar választó szemében a kormányzati részvétel jelentette a szövetség legfontosabb politikai aduját. Ennek hiányában még az óvatosabbak is preferenciáik újragondolására kényszerülhetnek. Mindezt még mindig nem ártana tekintetbe venni.

(Bíró Béla)

Olosz: Változásra van szükség az RMDSZ-ben

Akkor tudunk erősek lenni, ha egységesek vagyunk, de ehhez szükségünk van minden magyar emberre, és minden magyar ember kell, hogy érezze: számíthat a közösségére, számíthat a szervezetére – nyilatkozta portálunknak Olosz Gergely, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökjelöltje annak kapcsán, hogy a Szövetség február 26-án és 27-én Nagyváradon rendezi tisztújító kongresszusát.

– A Parlament döntésének eredményeként lehetővé vált a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása. Az év elejétől a kérelmeket is be lehet nyújtani. Milyenek az eddigi tapasztalatok Erdélyben?

– Az egyszerűsített honosítás biztonságot jelent az erdélyi magyarok számára. Az állampolgársági ügy a nemzetegyesítésnek a feltétele, és lehetőséget biztosít arra, hogy ki tudjunk lépni a kisebbségi szerepből, a többség árnyékából. Az egyszerűsített honosítás európai szintű lehetőségeket jelent számunkra, melynek az összes pozitív hozadékát még nem is látjuk ma. A felhalmozott tudást, tapasztalatot most már érvényesíteni tudjuk, s határozottabb lépésekkel megyünk előre minden olyan ügyben, amely a magyarság érdekeit szolgálja. Meggyőződésem, hogy az elfogadott törvény ehhez eszköz. Úgy érzem, hogy az Orbán-kormány által meghirdetett nemzetpolitika új perspektívákat jelent számunkra.

 

– Mi motiválta arra, hogy elinduljon az RMDSZ elnöki székéért?

– Változásra van szükség az RMDSZ-ben. Frakcióvezetőként az elmúlt évben láttam a szervezet belső életében felmerülő gondokat, nehézségeket, de azt is, hogy mikre kell igazán odafigyelni, ha egy erős magyar szövetséget akarunk építeni. Meggyőződésem, hogy szemléleti és gyakorlati váltásra egyaránt szükség van, hiszen új kihívásokkal kell szembenéznie a romániai magyar közösségnek, és ez csak akkor történhet meg, ha választ adunk azokra az igényekre, amelyek a közösségünkben felmerülnek.

– Milyen új vezetési módot, stílust honosítana meg megválasztása esetén?

– Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy felülről, egy szűk körű vezetőség döntse el, hogy mi a jó közösségünk tagjai számára. Őket kell megkérdezni, az általuk megfogalmazott igényeket kell a döntéshozatalba beépíteni, és nem egy felülről vezetett, irányított elképzelések alapján működő rendszert üzemeltetni. Vissza kell térni az alapokhoz, vissza kell térni a választókhoz, vissza kell térni a közösségünk tagjaihoz.

Számos példa mutatja azt is, hogy az elmúlt időszakban egymásnak ugrasztották, egymásnak feszítették az ország különböző részein élő magyarokat. Szakítani kell ezzel a gyakorlattal, mert a cél egy: hogy a magyarok nyerjenek. Éppen ezért a közösség minden egyes tagjára szükség van, az általuk megfogalmazott igényeket kell megvalósítani, mert teljesen másképp él, és másképp éli meg a magyarságát egy Székelyföldön élő, a Partiumban élő, vagy a szórványban élő magyar. Mind szerkezetileg, mind tartalmában át kell alakítani az RMDSZ-t.

– Nemrég találkozott Markó Bélával, az RMDSZ leköszönő elnökével. Miről tárgyaltak?

– Fontosnak tartottam megvitatni Markó Bélával azt, hogy miként látjuk az RMDSZ jövőjét, hiszen tény: 18 évig vezette ezt a szervezetet, és sikerült összetartania. Az értékeket meg kell őrizni, az eddig elért eredményeket el kell ismerni, de szembe kell nézni az új kihívásokkal.

 

Fotó: fidesz.hu

– Mire gondol elsősorban?

– Új kihívások vannak a gazdasági válság kapcsán és a társadalmi elvárások szintjén is, amelyekre válaszokat kell találni. Éppen ezért mi itt most lezárunk egy korszakot, és egy új időszak következik. Az elmúlt időszakban egyesek – a felső vezetés tagjai közül – úgy vélték, hogy nem fontos gazdasági kérdésekkel foglalkoznunk, ez nem a mi dolgunk. Ezzel a gyakorlattal is szakítani kell. Tudatában kell lennünk annak, hogy a nyelvhasználat, az egyéni és kollektív jogok biztosítása mellett az identitás megőrzésének része az anyagi jólét, a családok biztonsága, a társadalmi szolidaritás. Ezeknek a feltételeit elő kell teremteni, enélkül nem lehet erős a közösségünk. Ha mi az RMDSZ-ben belső megújulásban gondolkodunk, akkor meg kell találnunk a gazdasági kihívásokra adott reális válaszokat.

– Olyan RMDSZ-es elnökjelölt is akad, aki szerint 3 százalékra kellene levinni a parlamenti küszöböt Romániában. Ön támogatna egy ilyen elképzelést?

– Aki kishitűen arra törekszik, hogy a parlamenti küszöböt 3 százalékosra lehozza, biztos, hogy nem a magyarság érdekét szolgálja. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb küszöb azt eredményezheti, hogy a szélsőséges nacionalista, soviniszta román erők visszakerülnek a parlamentbe. Aki ilyen ötlettel áll elő, az az ő kezükre játszik. Felteszem a kérdést: szolgál magyar érdeket egy ilyen lépés? Azok, akik a folytatás mellett vannak, nem is törekednek arra, hogy legyen magyar egység. Arra törekednek, hogy átmentsenek valamit, ami nem működőképes, egy elavult szerkezetet. Tulajdonképpen arról van szó, hogy mindegy hogyan, miként, de egy szűk körű vezetői réteg átmentse az akaratát. Ez nem szolgálja a magyar érdekeket, nem erősíti a magyar közösséget. Én egy másfajta RMDSZ-t szeretnék. Ki kell tágítani újra a szervezet bázisát. Meg kell szólítani minden magyar embert Kárpát-kanyaron belül és kívül. Akkor tudunk erősek lenni, ha egységesek vagyunk, de ehhez szükségünk van minden magyar emberre, és minden magyar ember kell hogy érezze: számíthat a közösségére, számíthat a szervezetére. Ez másképpen nem valósulhat meg, csak ha félretesszük a kishitűségünket, nem gondolkodunk a küszöb leszállításában, hanem vállaljuk azt, hogy erős közösségünk van.

– Számít azok segítségére, akik az elmúlt években ilyen-olyan okokból, de elhagyták a szervezetet?

– Az RMDSZ ernyő-szervezet, így lehetővé teszi azt, hogy különböző ideológiák mentén gondolkodó emberek megférjenek alatta, és ott helye van mindenkinek, aki a magyarságért tenni akar. Úgy kell az RMDSZ-t működtetni, hogy mindenki meg tudja fogalmazni a véleményét, és minden véleményre lehessen támaszkodni, alapozni, mert a cél egy: hogy a magyarok nyerjenek. Az elmúlt időszakban annak lehettünk a tanúi, hogy sokan kiszorultak az ernyőn kívülre. Lassan úgy néz ki a szervezetünk, mint egy lehúzott ernyő. Akik más véleményt fogalmaznak meg, mint amit a szűk felső vezetés elvár, azok kívülre szorulnak, pedig a közösség javáért akarnak tenni ők is! Nem feltételezek másfajta szándékot, csak azáltal, hogy nem a felső vezetés által megfogalmazott irányvonalat képviselték, kirekesztetté váltak. Újra meg kell erősíteni a bázist. A megoldást abban látom, hogy a közös kapcsolódási pontok mentén megfogalmazzuk a célokat, és a célok tisztán látása után gondolkodunk arról, hogy ez milyen szerkezeti formában valósul majd meg. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ ernyő-jellege alkalmas erre, de ehhez nyitni kell. Fel kell húzni az ernyőt, és meg kell szólítani minden magyar embert.

 

Fotó: fidesz.hu

– 2011. február 26-án és 27-én Nagyváradon rendezik az RMDSZ tisztújító kongresszusát. A kongresszuson alapszabály-módosítás is várható. Mi a véleménye a tervezett változtatásokról?

– Azok, akik a nem akarnak változást, olyan módosító javaslatokat akarnak beterjeszteni, amelyek nem szolgálják a magyarok érdekeit. Központosításra törekednek, a helyi és területi szervezetek kezéből ki akarják venni a döntéshozatal jogát, például a képviselők, szenátorok megnevezését. Ezzel szemben a magyar közösségnek az az érdeke, hogy helyben döntsék el, hogy ki alkalmas a különböző tisztségek betöltésére, és a közösségi akarat érvényesüljön, nem az, hogy fentről megmondják, ki a megfelelő. Így egy erőszakosabb módszerekkel működtetett, félelmen alapuló pártot lehet építeni, csakhogy ez sohasem fejezi ki a közösségi akaratot!

Az alapszabály-módosítás kapcsán arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy újra létre akarják hozni a főtitkárságot. A főtitkárság önmagában egy kommunista rendszerre emlékeztető fogalom. Egy nagyon visszatetsző időszakot juttat az eszembe! Nem hiszem, hogy a mi szervezetünknek központosítottnak kell lennie, nem hiszem, hogy ilyen módosításokra lenne szükség. Az alapszabály-módosítási csomag másik érdekessége, hogy akik a hatalmat szeretnék átmenteni, olyan javaslattal álltak elő, amelyben politikai alelnököt szeretnének, ráadásul strukturálisan definiálni akarják a leköszönő elnök hivatalát. Így háromfejűvé válna a vezetés: lesz egy leköszönő elnök, aki felügyeletet akarna gyakorolni, lenne egy politikai alelnök, és plusz egy apolitikus elnök. Kérdezem: kié a döntés, kié a felelősség? Én ezt nem tartom elfogadhatónak, nem látom, hogy ez a magyarság érdekét szolgálná, vagy erősítené a szervezetet.

– Sokszor vita tárgyát képezi az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. Ön fontosnak tartja, hogy az RMDSZ a kormány tagja legyen?

– Az, hogy parlamenti képviseletünk legyen, azért szükséges, hogy ne a pálya széléről kelljen bekiabálni oda, ahol a dolgainkról döntenek. Ott kell lennünk a törvényhozásban, és bele kell szólnunk abba, hogyan alakul közösségünk élete. Éppen ezért tartom fontosnak a kormányzati szerepvállalást is, mert ezáltal be tudunk hozni valamit a lemaradásából, hiszen az elmúlt időszakban az erdélyi régióban kevesebb volt a beruházás. Egyetlen cél vezérel, hogy a magyarok nyerjenek!

(fidesz.hu)