Transfórum

Olosz Gergely válaszai a Transindex-olvasóknak

41. En
Miért indul(na) valaki egy olyan választáson, amelyen látszólag teljesen esélytelennek tűnik?

Ön tudja előre az eredményt? A Programomban megfogalmazott váltásra egészen bizonyosan szükség van.

40. kicsizitamin
Kedves Gergely,
Milyen lényeges változások történnének az RMDSZ külpolitikájában (Magyarországgal való kapcsolat, EU, egyéb kisebbségek külföldön – pl. katalánok, stb.)?

Erről a Programomban külön részfejezetben írtam (Társadalmi program, 8. pont) (www.oloszgergely.wordpress.com)

39. Jenoke33
Mi a véleménye az átfogóbb (nem területi) kulturális autonómiáról (az egész romániai magyarságot érintené)?

Az önrendelkezés minden formája fontos, így a kulturális autonómia is! A közéleti-politikai szereplőnek kötelessége fölvállalni, képviselni minden olyan önrendelkezési formát, amelyre társadalmi igény fogalmazódik meg.

38. Daniel
Mit gondol, a politika bürokrácia szétválasztásának szükségességéről; az állami intézményvezetők kinevezésekor elsősorban valamilyen a választók közösségét tükröző szempontnak (például, hogy az illető magyar legyen) kell érvényesülnie, vagy a szakértelemnek – mi a helyzet akkor, ha mondjuk például valaki jobb szakember, de nem magyar? Vagy ha jó szakember és magyar, de nem tud érvényesülni, mert nem román.

Itt mindig keverednek a dolgok, s ez talán még egy ideig így lesz. Első lépésben azt kellene elérni, hogy sok szakember legyen, és mindenik jó. Bosszúságot az szokott okozni, hogy valakit kineveznek – akár politikai, akár etnikai kritériumok alapján –, s nem ért elég jól a feladathoz. A megoldás másik lehetséges módja az, hogy csökkenjen a központi kinevezések súlya, intézményvezetőket válasszon a megye, a térség, a település, elsősorban azon az alapon, hogy a megválasztott vezető az adott megye, térség, település érdekeit képviselje, s ez legyen számon kérhető. A decentralizáció lassú folyamat ugyan, de errefele tart.

37. Fiatalok neveben
Tisztelt Olosz Gergely!
A fiatalság képezi a jövő politikai utánpótlását idillikus esetben, azonban ez nem valósulhatott meg eddig az RMDSZ keretein belül. Amennyiben “megnyeri a versenyt”, szándékában áll támogatni a fiatalok belépését a szövetségbe és azon túl is politikai pályájuk kiteljesedésében támogatni őket? Mert eddig nem volt ilyen téren semmi lehetőségünk. Egyszerűsített példa: Markó kiöregedett és helyébe máris Kelement javasolja, erre a hatalmas számú támogatást neki adják. Még Háromszék is, az helyett, hogy a saját jelöltjüket támogatták volna… ez nem valami demokratikus. Szándékában áll ezen az elérhetetlenségen “külsősök számára” VÁLTOZTATNI?

Mindkét téma kulcskérdés: a fiatalok helyzete és a szervezet működésének demokratikus jellege. Egy korábbi kérdés kapcsán már utaltam arra, hogy a fiatalok sok helyen körön belül vannak, de tudásuk, kreativitásuk, kompetenciájuk kevés teret kap. Ezen mindenképpen változtatni kell. Ami pedig a szervezet demokratikus jellegét illeti: ez akkor fog változni, ha az átfogó szemléleti-gyakorlati váltást szorgalmazók száma elég nagy. A Programom teljes egészében erről szól.

36. Hunor
Tisztelt Olosz Gergely!
Ön a Változást hangsúlyozza a szervezeten belül, de eddig is a szervezet alapembere volt. Eddig miért nem merült fel a változás, változtatás lehetősége?

Erre a kérdésre a 12-es témánál válaszoltam részletesen.

35. Kerdezo
Tisztelt Gergely!
Milyen szerepet szán Ön Háromszéknek, amennyiben Ön lesz az elnök, annak ellenére, hogy Kelemen Hunort támogatták?

Nem jó az olyan elnök, sem most, sem később, aki meghatározhatná Háromszék vagy bármelyik más megye, térség sorsát. Az ilyen autoriter elnökmodellt jó lenne már elfelejteni. A választás verseny, utána meg együtt kell dolgozni, ez csak természetes. A háromszéki támogatás ügyére az 1-es kérdésnél reflektáltam.

34. Lilla Levendula
Tisztelt Olosz Gergely!
Egyik helyen azt olvastam, hogy “a magyar érdeknek a politikán felül kell érvényesülnie, amelyet egyetértéssel kell érvényesíteni”. Hogyan szándékozik félretenni a politikát, a magyar érdeket felül helyezve? Továbbá miből gondolja, hogy ha eddig nem volt képes az RMDSZ ezt megtenni, Ön el tudja majd érni?

Erre a kérdésre a 26-os témánál igyekeztem válaszolni, a Programomban meg sokkal részletesebben. Miért gondolja azt, hogy amit eddig az RMDSZ nem tudott megoldani, azt ezután sem lehet??? Amikor a váltás igényéről és lehetőségéről beszélek, akkor nyilván nem csak magamra gondolok, hiszen ma nem kevesen vannak, akik 20 év után tényleges váltást szeretnének, és – meggyőződésem szerint – képesek is erre.

33. Deli
Kedves Gergely!
1.Hogyan értékeli az egyházak társadalomépítő szerepét az erdélyi társadalom szempontjából?
2. A civil szervezetek fontosságát hogyan értékeli?
3. Miert tartja fontosnak a családok szerepének az erősítését?
4. Mindenki az egységről beszel, mivel tud ön többet ajánlani, mint versenytársai?
5. Mit gondol a gazdaságélénkítő intézkedésekről? Melyek lehetnek sikeresek Románia esetében?

1. Az Egyház társadalmi szerepével a Programomban tételesen is foglalkozom (Társadalmi program, 3. alcím).

2. Azt gondolom, hogy a civil szerveződés igénye – több ok miatt is – a romániai magyar közösségben roppant erős. Ez a társadalmi igény eddig nem kapott kellő ösztönzést, támogatást. Ami még nagyobb gond: a közéleti-politikai szereplők nem valós társadalmi értékének és súlyának megfelelően kezelik a civil struktúrát. Mindkét vonatkozásban változtatást szeretnék kezdeményezni.

3. A mi térségünkben, s a magyar közösségben is a család – a helyi közösség mellett – a legfontosabb társadalmi alapegység. A családok nagy része, egyes kutatások szerint közel 80 százaléka anyagi-gazdasági, munkaerő-piaci, versenyképességi szempontból nehéz helyzetben van. Nem tud megtakarítani s nem tud erősödni sem. Nem is sorolom tovább. A család az eddiginél többszörösen nagyobb figyelmet, törődést érdemel.

4. Erre a kérdésre a 26-os téma kapcsán igyekeztem válaszolni.

5. Nos, ezek kulcskérdések. Csak tételes felsorolásban: még mindig azt a keveset akarjuk elosztani, ami van, s egyre több az igénylő. Ez nem megy, meg kell fordítani a dolgot, mert a fűnyíró elven való lefaragásokkal mindenkit csak egyre nehezebb helyzetbe sodor a döntéshozás. Többet kell létrehozni, hogy nagyobb legyen a torta, amelyet osztani lehet. Befektetésösztönzés, -támogatás, innováció jelenti a kiutat. Adócsökkentés, munkahelyteremtés.

32. erika
Azt tudjuk, hogy Ön is a változás mellett van, de van konkrétan meghatározott lépés, amelyre elszánja magát, ha netán ön vehetné át az RMDSZ elnöki tisztségét?

Kedves Erika! Az általam javasolt lépéseket megtalálja a Programomban, amelyet a kérdezés időpontjában még nem ismerhetett.

31. kinga
Hogyan éli Ön meg, hogy Háromszék Kelemen Hunort támogatta?

Az Állandó Tanács által elég hatékonyan befolyásolt testület támogatta Kelemen Hunort. Az, hogy az RMDSZ ennyire antidemokratikusan működik – s nem csak Háromszéken –, elég kellemetlen tapasztalat. Meggyőződésem, hogy alig három nap alatt szerzett közel 7 000 támogató aláírás sokkal inkább “háromszéki” vélemény, mint a fentről vezérelt testületi álláspont.

30. zsu33
Tisztelt Gergely!
Csupán egy kérdésem lenne Önhöz. Mégpedig az erdélyi identitás megóvására tett kijelentésével kapcsolatban. Hogyan képzeli el, hogy meg lehetne erősíteni az erdélyi és egyáltalán a székelyföldi identitást? Van erre szóló konkrét terve is?

Ma már tananyag, hogy az identitásszerkezeteket nem csak védeni, őrizni kell, hanem építeni is lehet, sőt szükséges. A helyi identitás, a regionális identitás, a nemzeti identitás egyben társadalmi-gazdasági erő is. Újszerű megközelítés, több mint politika, többet kell beszélni róla. Mindenképpen szakmai párbeszédre számítok ebben a kérdésben.

29. Orsi
1. Kíváncsi lennék, hogyan látja megfordíthatónak a romániai magyar politikusokkal szemben és egyben az RMDSZ ellen kialakult és megerősödött kollektív bizalmatlanságot és negatív megítélést?
2. Mennyiben és milyen elgondolás mentén része koncepciójának a fiatalok helyzetének javítása, támogatása, valamint az oktatás és kutatás támogatása?

1. Kedves Orsi! A bizalomteremtés kapcsán a 26-os kérdésre adott válaszomra szeretnék utalni, s természetesen a Programomra, amely most már elérhető. Amit még hozzátennék: sokak véleményére és közreműködésére lesz szükség, hogy ezt a bizalomteremtési folyamatot sikerre vigyük.

2. Az a tapasztalatom, hogy a fiatalok ma helyet kapnak az intézmények, hivatalok, szervezetek nagy részében, de kevésbé kap helyet az általuk képviselt tudás, kompetencia, kreativitás. Mintha a szervezetek túlságosan magukhoz idomítanák a fiatalokat. Ez az RMDSZ-ben is így van. Én a szerepvállalás mértékén és módján szeretnék változtatni. Ami pedig az oktatást és a kutatást illeti: ez két nagyon jelentős, nagy létszámú szakember csoport. Nemcsak a témát kell fontosnak tartani, hanem erősíteni ezeket a szakmai testületeket és kompetenciájuknak, szakmai súlyuknak megfelelő módon kell kezelni a velük való viszonyt.

28. GO
1. Mit gondol, ha Ön vezetné az RMDSZ-t, az mitől lenne jobb, mintha bármelyik másik két jelölt?
2. Első sorban min szeretne változtatni, ha elnyeri a tisztséget?
3. Vannak-e ötletei arra vonatkozóan, hogy az RMDSZ milyen értékek, érdekek képviselete mellett kötelezné el magát az Ön esetleges vezetése esetén? Ez mitől térne el az eddigitől (engem főleg ez érdekelne…)

Kedves GO! Mindhárom kérdésére a Programomat kellene egészében felmondanom, amelyet a kérdések megfogalmazásakor nyilván nem ismerhetett. Nem csupán, és nem elsősorban valamiféle szervezeti reformban gondolkodom, hanem a romániai magyar közösségre irányuló társadalomépítési munka újraalapozásában. Azt gondolom, hogy húsz év után túl kell lépni a csak érdekképviseletre irányuló közéleti-politikai szerepen. Bízom abban, hogy kérdéseire Programomban részletesen is választ talál.

27. zsoka
1. Ellenjelöltjei miben jobbak, mint Ön?
2. Kell-e ismerniük a politikusoknak a Magyari Nándor-féle elemzéseket (manna.ro, feltételezem, hogy látta), vagy a politikusoknak nem kell ezzel törődni?
3. Választáskor minden politikus csapatmunkát ígér, megválasztása után egyszemélyes uralkodásba kezd. Miért van ez így?
4. Mire jó nekünk, kisebbségnek az EU? Legyen hova panaszkodni menni?

1. Kelemen Hunor biztosan jobb költő, mint én. Eckstein Kovács Péterrel sem vetélkednék egy jogi “Ki mit tud”-on. A Programom természetesen nekem jobb, várom, hogy elismerjék. De félretéve a viccet: egyikünk sincs könnyű helyzetben. A romániai magyar közéleti-politikai mező eddig nem támogatta a politikai víziók belső kitermelődését, a társadalomépítési koncepciók kialakulását, a koncepciók közti egészséges versenyt. Éppen ideje volt, hogy ez a folyamat elkezdődjön. Szerintem az a jobb, aki újat tud mondani.

2. A Magyari Nándor-féle elemzésekkel csak egy baj van: számuk nagyon kevés. Nem tudom, hogy az elemzők száma kevés-e, vagy a kontextus nem jó, hogy a szakemberek nem látják értelmét, hogy szakmai fórumot működtessenek. Minden igényes elemzést fontosnak tartok.

3. Az 1989 előttről örökölt értelmiségi-vezetői szerep egyszemélyes játék. Szép hagyomány, eredményes is volt egykoron, ma anakronisztikus. Ma is él a szerep, mert a társadalom is szereti még a “királyokat”. De legalább maguk a vezető személyiségek kinőhetnének belőle…

4. Az az érzésem, hogy az EU-t, mint lehetőséget, eddig még nem is vettük komolyan. Ez a közéleti-politikai elit részéről elég nagy hiba. A társadalom az EU-t inkább valamiféle Télapónak hitte, akinek nagy zsákja van, aztán elveszett a hófehér szakáll meg a köpeny, és előjött egy szigorú Hivatalnok. A társadalom nem nagyon hibás, mert nem magyarázták el neki előre a dolgot.

26. Joli
Tisztelt Olosz Gergely,
1. Hogyan kívánja visszaállítani az emberek bizalmát az RMDSZ-be, visszaállítani az “egységet”?
2. Mi a véleménye a régióátszervezésről?
3. Hogyan látja Ön jelenleg az RMDSZ és a média viszonyát? Amennyiben megválasztják Önt az RMDSZ elnökének, hogyan tervezi átalakítani ezt a viszonyt?
4. Mi a véleménye a szaktudás jelenlegi kihasználtságáról? Tervezi-e a szakvélemények erőteljesebb bevonását a politikai döntésekbe? Van-e terve arra vonatkozóan, hogy a tudományos eredmények nagyobb figyelmet kapjanak?

1. Kedves Joli! Félre ne értsen, de a válaszhoz a Programomat kellene felmondanom. Azt gondolom, hogy az eddigiekhez képest más témákról és másként kell beszélnünk. Ez a minimum, másként esély sincs. Az eddigi szerepek és szövegek “kiürültek”. Ami az “egységet” illeti: Ha a politikai-közéleti szereplők közti egységre gondol, akkor nem tudok mást hangsúlyozni, mint a nyitottságot és az egyeztetést. Ma a világban olyanok is megegyeznek egymással, akik korában még abban sem hittek, hogy szóba fognak állni egymással. Magyarán: ma a kihívások diktálnak, nem az egyéni és a csoport érdekek. Aki ezt nem ismeri fel, az kisodródik a játékból…

2. A régióátszervezés szakmai és társadalmi kérdés, ezekre meg rátelepedtek mindenféle görcsök és félelmek. No meg a hosszú ideje működő megyék saját érdekei. Jó lenne, ha csupán szakpolitikai kérdésként lehetne kezelni, de bonyolultabbnak ígérkezik.

3. A politikust szokták figyelmeztetni, hogy “a médiának mindig igaza van”. Úgy látom, hogy ma az RMDSZ ezt sokszor fordítva gondolja. Nem gondolom, hogy a politika és a média viszonyát a politikának, netán a politikusnak kellene alakítania. Ahol a politika és a média egyaránt professzionális, ott az együttműködés mindig kialakul. Mindkét oldalnak van mit fejlődnie…

4. Itt nagyon lényeges dologra tapintott rá. Nekem is az a véleményem, hogy a politika nagyon ”elszabadult”. Ez kisebbségi “hagyomány”, 1989 előttről hoztuk, lényege, hogy a közéleti szereplő “mindent tud”. A Magyar Tudományos Akadémia több mint 500 erdélyi magyar szakembert tart nyilván, akik doktori fokozattal is rendelkeznek. Ez nagyon jelentős szakmai potenciál. Az RMDSZ legalább annyit megtehetett volna, hogy ő maga is nyilvántartsa. Biztos, hogy egészen másként kell csinálni!

25. kiskakas
Kedves Gergely!
Az alábbi kérdéseim lennének:
1. Az RMDSZ eddigi önnépszerűsítő “stratégiája” (hogy finoman fogalmazzak) eléggé gyerekcipőben járt. Hogyan látja a választó-RMDSZ tisztségviselő viszony alakulását és milyen fontosabb választásokat kezdeményeznél ezen a téren?
2. Mit gondol, melyek a romániai magyar társadalom egységességének fontosabb kritériumai? Miképpen járulna ezekhez hozzá az RMDSZ, amennyiben Önt elnökké választják?
3. Hogyan látja az RMDSZ jelenlegi struktúráját? Melyek a pozitívumai és melyek a negatívumai? Milyen átalakításokat javasolna, kezdeményezne elnökként?
4. Kérem, jellemezze röviden a romániai magyar oktatás jelenlegi helyzetét! Milyen változtatásokat látna szükségesnek a közeljövőben?
5. Mit gondol az oktatás decentralizációjának kérdéséről?
6. Kíváncsi lennék a 3 kedvenc írójára/költőjére! 🙂

Köszönöm, egyik kérdése nehezebb, mint a másik. Ha röviden is, de azért megpróbálom.

1. Lehetne alkalmazni néhány kommunikációs szakembert is, ráférne a szervezetre, de a probléma mélyebb. Valahogy odalett a szervezet iránti társadalmi bizalom. Ezt jó lenne beismerni (esetleg megérteni), aztán újraépíteni. Attól tartok, hogy (új) fejekre van szükség…

2. Talán kérdezzük meg a társadalomelemzőket is. Jónéhány szakmai szöveg érvel amellett, hogy a romániai magyar közösséget “társadalomként” lehet célszerű értelmezni. Jó lenne erről egy szakmai vita, s legalább egy munkadefiníció. Ami az RMDSZ szerepét illeti, a dolog sokkal egyszerűbb: nem lerázni, kizárni kell azokat, akik nem tetszenek nekünk, hanem egyeztetni, integrálni, bekapcsolni, együttműködési keretet kialakítani. A teljes magyar közösséget nem csak jelszavakban, hanem ténylegesen is képviselni. Az én Programom erről szól.

3. Van most napirenden néhány átszervezési kezdeményezés, de ezek nem oldják meg azokat a problémákat, amelyekben az előző kérdésben volt szó. A szervezet alakítgatása a gyökeres szemléletváltást inkább elodázza, nem elősegíti. Persze vannak, akik ezt másként gondolják…

4. A válaszom tömören: fontosak a keretek és a számok, de ehhez hozzá kell kapcsolni a minőségi követelményeket. Bővebben: www.oloszgergely.wordpress.com (Társadalmi program, oktatás)

5. Nagyon fontos lépés, de külön gyorsítani kellene még a rákészülést. Új helyzetet jelent, kérdés, ki tudjuk-e használni?

6. Válaszomat ismétlem (11-es kérdés).

24. lolab
Magukat ott az RMDSZ-nél csak a hatalom érdekli, azért vannak ott. Mit gondol, elég erős az EMNT hatalomvágya ahhoz, hogy felborítsa a 20 éves állapotot, és a territóriumba vigye át a harcot? Magyarán lemondanak a parlamentről?

Ha a parlamenti csoportra gondol, akkor véleményem szerint erős túlzás azt mondani, hogy ezt a testületet “csak a hatalom érdekli”. Tudom, hogy népszerű kijelentés, különösen így válság idején, amikor egész sor kényszerű, kedvezőtlen intézkedést a döntéshozók nyakába lehet varrni. Azt az EMNT-től kellene megkérdezni, hogy lemondanának-e a parlamenti képviseletről, de én ezt nem tartanám jó ötletnek.

23. tori
Mindig is szerettem volna tudni: maguk nem tartanak attól, hogy a párt komolyságát veszélyezteti ez az “xy szervezet 100 százalékosan támogatja Pistikét játék?” Olyan komolytalan ez az egész, Olosz jelöltnek erről mi a véleménye?

Egy dolog, hogy komolytalan, rossz ízű, de sajnos veszélyes is. Ha egy szervezet ő maga nem játszik demokratikusan, akkor nem tudom, hogy hogyan akar demokratikus társadalmat építeni. Ahogy mondani szokták: bort iszik…

22. szerkeszto
Mikor áll elő a hazai magyar politikai elit (sznt, emnt, mpp, rmdsz, szön, ihb, blablabla, emnp, betűk) egy hihető magyar stratégiával, illetve lát-e a jelölt erre esélyt? Fordítsuk meg: a magyarság a jelölt szemszögéből vizsgálva vajon tart-e igényt arra, hogy valamilyen hihető stratégiát mutassanak neki, vagy inkább a birkaéletet szereti a politikában?

Én egy percig sem feltételezném azt, hogy a magyar közösség nem vár stratégiát, nem érdekli a jövőkép, nem akarna tenni ezért. Sokféle tapasztalat mutatja, hogy a “birkaéletbe” – ahogy nagyon szemléletesen mondja – egy ideig bele lehet kényszeríteni egy közösséget, egy társadalmat, de tartósan nem. Meggyőződésem, hogy a “birkaéletre” jellemző minden magatartástól ideje megszabadulnunk.

Ami a kérdés első felét illeti: nos, szerintem is ma ez a legfontosabb feladat, itt van szükség gyökeres fordulatra. A politikai csoportok túlságosan is a maguk meghatározásával vannak elfoglalva, nem a közösségi jövőképpel. A Programom erről a fordulatról szól.

21. tori
Ahogy elnézem, maguk ott legalább három párttal indulnak idéntől, ami aritmetikailag nulla parlamenti jelenlétet ad. Az RMDSZ hol fogja majd képviselni a magyarságot, pontosabban az érdekeit? Milyen sztorival adják ezt el a választóknak? Köszönöm a válaszát.

Nem sztori kell, hanem párbeszéd és meggyőzés. Ha valaki azt mondja, hogy a parlamentbe nem kell bejutni, az nem ebben a világban él. Politikai erőcsoport többféle lehet, ez minden demokratikus társadalomban így van, ezen túl pedig meg kell egyezni. Aki nem akar vagy nem tud megegyezni, az nem a magyar közösség meccsén rúgja a labdát.

20. BÁLINT
1. Mit ért azon, hogy “a nemzetegyesítő politika olyan távlatokat nyit meg, amire eddig nem is mertünk gondolni”?
2. Lehetségesnek tartja, hogy bizonyos kisebbségi kérdésekre összmagyar válaszok szülessenek?
3. Netán tud-e arról, hogy valakik már fogalmaztak meg ilyen kérdéseket?

1. Korábban nem nagyon foglalkoztunk ezekkel a lehetőségekkel, mert nagyon beleszoktunk a kisebbségi állapotba, s életünket kizárólag csak a többség árnyékában tudjuk elképzelni. Fel kell nőni ehhez az új helyzethez. Mindig az “elszakadás” okozta gondokat szoktuk sorolni, most itt a nemzeti integráció első lépése, s sokan nem az ebből adódó lehetőségeket keresik…

2. Nem a kisebbségi kérdésekre, hanem saját közösségünk fontos kérdéseire születhetnek – többek között – összmagyar léptékben is válaszok. A kifejezetten kisebbségi érdekvédelmi kérdéseken túl egész sor fontos kérdés van a gazdaság, az oktatás, a tudomány stb., stb. terén, ahol lebomlottak/lebonthatók a magyar-magyar határok…

3. Úgy látom, hogy még mindenki csak barátkozik a gondolattal. Úgy néz ki, mintha egy panaszkodásra épített kisebbségi, zárt világ kényelmesebb lenne, mint az együttműködés és a versenyhelyzet, amellyel magyar-magyar viszonylatban is szembe kell nézni…

19. BÁLINT
1. Komolyan gondolja az RMDSZ vezetés, hogy az eddigi stratégia (mármint a választásokkor Tőkés majd úgyis ideáll) az EMNT pártjának megszületése után is sikeres lesz? Gerinek erre van-e valamilyen terve?
2. Mi újat tud felmutatni a hazai jobboldallal (értsd Tőkéssel és a most alakuló EMNT kemény maggal) való tárgyalásokon?
3. Geri, még meddig tartható vidéken az “úgyis ránk szavaznak” RMDSZ-struccpolitika? Tagság még létezik-e?

1. Csak egyes RMDSZ vezetők gondolják úgy! Meggyőződésem, hogy a többség komolyan gondolja a tényleges, hosszú távú, nem konjunkturális megegyezést.

2. Nem az a kérdés, hogy ki tud újat felmutatni, mert a megegyezésnek nem ez a kiindulópontja. A helyzet új, amiben vagyunk, a most beindult össznemzeti integrációs folyamat. Ez adja minden erdélyi magyar politikai szereplő számára a keretet. Ebben az átfogóbb keretben a helyi ellentétek már terméketlen, vidéki marakodásnak, rosszabb esetben személyes ambíciókkal való játéknak tűnnek.

3. Már rég nem tartható, csak nem ismerik be. Támogatói kör létezik, az emberek hiteles megszólításra várnak. Ezért kell a teljes körű szemléleti és tartalmi váltás, nem elég az ilyen-olyan szervezeti reform.

18. csongor
Mit gondol, milyen eséllyel indul az elnökválasztáson? Milyen eredménnyel lenne elégedett? Csakis az elnöki pozíció a cél, vagy egy RMDSZ-en belüli pozíció megerősítésnek lehetünk tanúi?

A Programomnak kell esélyt teremteni, mert két évtized után nagyon jelentős váltásra van szükség. Célom az, hogy Programomat elfogadtassam, azt hiszem, ideje a személyes ambíciókat a programoknak alárendelni…

17. GD
Miért félnek Markóék Öntől annyira, hogy mindent megtesznek azért, hogy ne indulhasson az elnökválasztásokon?

Ön úgy érzi, vagy úgy tudja, hogy félnek? Ha igen, valószínű azért, mert olyan problémákra is van válaszom, amelyekkel nem foglalkoztak, vagy nem is értették meg ezeknek a problémáknak a fontosságát, aktualitását. Ilyen lehet a magyar családok helyzete, a társadalmi szolidaritás kérdése, az össznemzeti integráció és még sorolhatnám…

15. Árus Zsolt
Mint köztudott, az RMDSZ először megpróbálta kisajátítani, másodszor meg bojkottálta a Székely Nemzeti Tanács javaslatára létrejött Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlést. Miképpen viszonyul ön ehhez a kezdeményezéshez? Megválasztása esetén támogatni fogja-e, hogy az idén újra összeülõ Nagygyűlésen az RMDSZ önkormányzati tisztségviselői is ott legyenek, illetve hogy az eddig meghozott, s a jövőben meghozandó SZÖN-határozatokat az RMDSZ vezette önkormányzatok is a gyakorlatba ültessék?

Kedves Árus Zsolt!

Kérdésére a válasz nagyon egyszerű. Székelyföld ügyében ma több a politikai kisajátítási kísérlet, mint a térségért végzett tényleges munka. Az a véleményem, hogy az eddigi politikai akciókat minden szervezet részéről a versengés és a kizárólagosságra való törekvés szülte, és nem a pragmatikus politikai észjárás. Ha diktálni akarunk egymásnak, akkor ezzel a megegyezés lehetőségeit számoljuk fel.

Kérdésére válaszolva: nem az a fontos, hogy az RMDSZ önkormányzati tisztségviselői ott lesznek-e vagy sem a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen, hanem az, hogy a ma rivális szervezetek találnak-e közös stratégiát a térség érdekében? Ezt pedig szerintem nem közfelkiáltással kell intézni, hanem asztal mellett, megegyezéssel.

14. Kifejtés
Magyarán: támogatja-e ön, hogy az RMDSZ-nek az SZNT, ezen kívül pedig az EMNT, és természetesen az EMI, a Királyhágómelléki Európa Parlament, valamint a forradalmi kormány parancsoljon, és az RMDSZ mind testestől, mind lelkestől nekik engedelmeskedjen?

Nem nagyon szeretem azt az állapotot, amikor valaki testestül-lelkestül másvalakinek engedelmeskedik. A politikában különösen nem. Remélem, Ön sem.

13. krox
A kongresszusra összesen 555 képviselőt várnak, ebből 241 választott küldött, míg 314 személyt hivatalból delegálnak.
Hány szavazatra számít?
Orbán Viktor, akivel tegnap találkozott, milyen várakozással tekint a kongresszusra?

1. Aki egy ilyen versenyben indul, az nyerni akar. Könnyű kiszámolni, hogy hány szavazatra van szükség.

2. Ezt talán a kiadott közlemény fogalmazza meg.

12. krox
A mai Szabadságban megjelent interjúban megszívlelendő gondolatok sokaságát sorakoztatta föl.

Ön annak a frakciónak a vezetője, amelyet – bár mások voltak a tagjai – Tokay György és Márton Árpád is vezetett, és vagy hét éve fontos tisztségeket tölt be a szervezet környékén.
Milyen, és mekkora személyes felelősséget érez az RMDSZ mai állapotáért?

Ez nagyon jó kérdés, talán nem lenne rossz föltenni minden képviselőnek vagy RMDSZ vezetőnek. Jó kérdés, mert a személyes felelősséget nem szokta firtatni senki, holott az a legfontosabb. Nos, lássuk a választ. Egyfelől van a minden politikai szervezeten belüli lojalitás kérdése. A program, a tennivaló, a prioritások rendje általában adott, aki a szervezet katonája, annak illik a játékszabályok szerint játszani. Ha az ember nem ért egyet valamivel, akkor azt a kereteken belül el lehet mondani, lehet egyebet javasolni, lehet esetleg vitázni, de a végrehajtásban be kell állni a sorba. A felelősség a Vezetőségé minden szervezetben, az RMDSZ-ben is. Abban a tekintetben is, hogy meghallgatja-e a belső ellenvéleményeket vagy sem. Én azt hiszem, hogy a belső ügyekben, a Vezetőséggel szemben “elmentem a falig”. Többek között azzal, hogy a Vezetőség akarata ellenére választottak meg frakcióvezetőnek egy évvel ezelőtt. Ez persze kívülről nem látszik. Az elnökválasztás az a helyzet, amikor nyíltan, szabadon ki lehet állni a változtatási tervekkel. Ezt teszem most.

11. galilei
Jelöltként elsőnek a Magyar Hírlapnak nyilatkozott. A nyíltan szélsőséges, kirekesztő, antidemokratikus, RMDSZ-ellenes lap miért érezte, hogy az ön személye ilyen fontos?
Ismeri Erdélyt? Járt már Fehér megyében, Krassó -Szörényben stb., ismeri az ottani problémákat?
Milyen könyvet olvasott utoljára?

1. A sajtó érdeklődését nem áll módomban meghatározni, ha módomban állna se tenném. Olyan sorrendben állok a média rendelkezésére, amilyen sorrendben megkeresnek. Egyébként legelső anyagom a Transindexen jelent meg, ebben jeleztem, hogy “Újra kell gombolni a kabátot..”). Erre a cikkre figyelt fel a Magyar Hirlap, ez a kérdésekből is kiderül…

2. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy majdnem mindenhol jártam, de az bizonyos, hogy nagyon sok helyi, térségi üggyel kell még megismerkednem.

3. Szépirodalmat szívesen olvasok, klasszikusokat, moderneket is. Ha valamit ki kell emelnem, akkor azok a tényfeltáró, szókimondó szociográfiai munkák.

10. Látó
Tisztelt Olosz Gergely!
Írjon a felmenőiről és a megválasztása történetéről!

Nagyszüleim Kovászna környékiek és Gyergyó vidékiek. Én magam már Sepsiszentgyörgyön születtem és nevelkedtem, példaképemnek édesapámat tekintem. A család története, hagyománya számomra nagyon fontos, de azt is gondolom, hogy demokratikus társadalomban ez már egyre inkább csak magánügy.

Megválasztásom történetére a 7-es kérdés (sztalker) kapcsán válaszoltam.

9. kobold
Kedves Gergely!
Néhány évig az Országos Urániumtársaság igazgatója és az Országos Energiaszabályzó Hatóság elnök volt.
Ön szerint milyen energetikai politikát és befektetéseket kellene folytasson Székelyföld és Erdély (ha már az autonómiáról sokat beszélünk: szükséges-e önellátóvá esetleg energiaexportőré válnunk?) Mikor liberalizálódik az urán piac Romániában (kutatás és bányászat)? Támogatna-e ilyen típusú székelyföldi befektetéseket? Újabb atomerőművet?
Igazgatósága alatt mit tett a radioaktív hulladéktározók kiépítése kapcsán?
Hozzájárulna-e erdélyi újságírók és szakemberek csoportjának a látogatásához a földvári üzemnél? Hogy állnak ott a zagytározók?

Ezekre az igen komoly szakmai kérdésekre levélben szívesebben válaszolnék, hiszen a téma részletes tárgyalása talán csak keveseket érdekel.

Az energiapolitikában és a kapcsolódó befektetésekben a megújuló energiaforrások jelentik a nagy lehetőséget. Ez beruházásokkal, sok költséggel, meggyőző munkával jár, de többféle szempontból ez a hasznosabb, hosszú távon ez lesz a kifizetődőbb. Ami az uránpiacot illeti: nem liberalizálásra van szükség, hanem szigorú felügyeletre és a nemzetközi egyezmények betartására. Az atomerőművek kapcsán sokféle vélemény kerül forgalomba, a közéletben is sokféle hiedelem, előítélet, téves információ forog. Gyakran elfelejtjük, hogy milyen nagy az energiaigényünk, és egyre növekszik, miközben a környezetet is szeretnénk háborítatlanul megőrizni. Az atomerőművek, ha összehasonlítjuk a széntüzelésű erőművekkel, környezeti szempontból sokkal előnyösebbek. Minden megoldásnak van jó és kevésbé jó oldala. Azt gondolom, nem kell tartani attól, hogy az ilyen témák szakmai megközelítése szélesebb körű megközelítést kapjon. A bulvár jellegű tálalás nem éppen előnyös.

8. Petra
Hol olvasható az Ön választási programja? Milyen alapszabályzat módosításokat javasolt?

1. Kedves Petra! Programom választási blogomon olvasható, kommentálható. Véleményét, kérdéseit szívesen várom.

2. Amint azt a Programomban olvashatja, nem apró szervezeti változtatásokat javasolok, hanem a romániai magyar közösségre irányuló társadalom építési és érdek-képviseleti munka teljes átalakítását. Ez biztosan nagyon bátor célkitűzésnek tűnik, de biztos vagyok abban, hogy e tekintetben nem vagyok egyedül.

7. sztalker
Kedves Gergely,
Igaz-e az, hogy Ön Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, KDNP alelnök felkérésére indult el ebben a versenyben, aki jelenleg próbálja Orbán Viktort rábírni az Ön támogatására?
Igaz-e az, hogy Ön azzal kampányol a megyei szervezeteknél, hogy nem kapnak többet Elena Udreától pénzt, ha nem Önt támogatják?
Igaz-e az, hogy Ön nem került volna be a sepsiszentgyörgyi választókerületben a parlamentbe, az ön energiaügynökségénél kiszivárgott fizetése miatt kialakult botrány miatt, és ezért Kézdi környékén indult, ahol a bejutás 100% volt?

1. Nem volt szükség semmiféle felkérésre vagy bátorításra. A dolog ennél egyszerűbb. Úgy érzékelem, hogy a közéleti-politikai munka tartalmát és jellegét illetően, a társadalom fejlesztésével kapcsolatos elgondolásokat illetően sok egybeesés van. Ez az alapja a jó viszonynak.

2. Ez egy jól ismert hamis vád, az eljárást talán először Lenin alkalmazta sikeresen. Vádold az ellenfelet azzal, amit te művelsz, így őt befeketíted, s a magad bűneiről is eltereled a figyelmet.

3. Nem igaz. A megyei Választmány döntött, s mivel én nyertem el az első helyet, nekem állt jogomban elsőként körzetet választani. Lévén, hogy előtte rövid idővel ezt a körzetet vettem át, célravezetőnek láttam a folytatást.

5. barnamedv
Kedves Gergely, mikor vadászott legutóbb Semjén Zsolttal, és mire? Mit lőttek?

Semjén Zsolttal baráti viszonyban vagyok, ebbe a szabadidő – amiből nagyon kevés van – közös eltöltése is belefér.

4. sk
Csak a korhatáros kultúra lehet művészi? Célszerű-e szinte egy egész évadon keresztül kirekeszteni egy Állami Színház közönségéből a jövő évtized felnőttjeit és szüleit?

Természetesen mindenkire oda kell figyelni! A kizárólagosság a művészetben sem jó. A politikában sem.

3. sk
Valóban szükség van Kolozsvár központjában egy négyzetkilométeren 5 magyar iskolában indítani első osztályokat, és ezáltal kiüríteni, diák nélkül hagyni a lakótelepi magyar osztályokat? Kolozsváron minden magyar gyerek aki akar (vagy akinek a szülei így döntenek) tanulhat magyarul?
Nem 1 hanem 141 gyerek 370-ből (nem 10% hanem 38%) másként látja a helyzetet . Minden harmadik gyermek. Semmi gond, MÉG mindig van 229 gyerek (62%) magyar osztályban úgyhogy tényleg minden rendben. A 10%-os szavazatvesztés valóban nagyobb baj ennél megyei szinten ?

Ennyire aprólékosan azért egyelőre nem ismerem a kolozsvári iskolák helyzetét. Az egészen bizonyos, hogy mindig a helyi igényeknek kell prioritást adni, és nem a gépiesen alkalmazott elveknek. S nem utolsó sorban egyeztetni, egyeztetni, mindig, akivel kell.

2. sk
“Az SZKT-képviselők székeikből felállva, elérzékenyülve tapsolták Markó bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért”
Ön is megtapsolta a szövetségi elnök bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért ?

Az idézett tudósítás enyhén pontatlan. Az SZKT tagjai Markó Béla RMDSZ-elnök eddigi teljesítményét tapsolták meg. Elnök úr 18 éves munkájában bőven van elismerni való, még akkor is, ha a jelenlegi vezetési gyakorlatot ma már többen sok tekintetben nem tartják célravezetőnek. Én sem. Azt hiszem, hogy a fair play magatartásba beletartozik az eddigi eredmény elismerése, akár taps formájában is. Egyébként nem vagyok a nagy tapsok híve… Azt hiszem, hogy egy elismerő kézfogás vagy egy szakszerű elemzés többet ér.

1. antiminden
Kedves Geri, hogy lehet az, hogy saját szervezeted nem támogat, de a légvonalban legtávolabb lévő szervezet igen? Mivel győzted meg őket?

A saját szervezetem támogatott. Három nap alatt közel 7000 aláírás gyűlt össze. Máramarosban nem történt semmi különös, csak betartották a demokrácia alapszabályait. Az Állandó Tanács előre nem döntötte el a testület helyett, hogy kit kell támogatni. A Testület meghallgatott engem, mérlegelt, döntött. Az eredmény ismert.