Álláspontom

Olosz Gergely felszólalása az RMDSZ február 12-i Szövetségi Képviselőinek Tanácsán

Mindannyian tudjuk, hogy az RMDSZ a magyarok akaratából született, és ez a testület, amelyik a legfontosabb döntéshozó testület két kongresszus között, a következő időszakban döntést kell hozzon, döntenie kell a jövőt illetően. És mivel most van először lehetőségem Önökhöz fordulni, Önök előtt beszélni – a másik két jelölt már bejelentette indulását – engedjék meg, hogy hivatalosan is bejelentsem: vállalom a versenyt, vállalom a megmérettetést, bízva az Önök támogatásában, a további feladatokat is, a majdani munkát, és indulok az RMDSZ elnöki tisztségéért.

Teszem ezt azért, mert én azt akarom, amit a magyarok akarnak, azért indulok elnökjelöltként, hogy nyerjenek a magyarok!

Az a célom, amint azt Markó Béla elnök úr is többször hangsúlyozta, hogy valóban megvalósuljon a teljes magyar összefogás. Az a célom, hogy jólét legyen a magyar családokban, minden egyes magyar embernek legyen jólét. Az a célom, hogy legyen jövőnk itt a szülőföldünkön, és gyermekeink is itt tudjanak boldogulni.

Az a célom, hogy versenyképessé tegyük a közösségünket, nyelvünk és kultúránk mellett a gazdasági és tudományos teljesítményünket is vegyék figyelembe.

Az a célom, hogy a kettős állampolgárság által megteremtett biztonságot megőrizzük, és minden Romániában élő magyar tudja: nincs egyedül!

Az a célom, hogy az RMDSZ által létrehozott értékeket megőrizzük, ám adjunk ennél többet a magyarságnak!

 

Február 27-től ne az RMDSZ vezesse a magyarságot, hanem a magyarság legyen vezetője az RMDSZ-nek!

Az a célom, hogy kilépjünk a többség árnyékából, hogy végre ránk süssön a nap!

Azt akarom, hogy együtt legyünk győztesek!

Ehhez kérem Önöktől az egyenlő esélyt és támogatást az elnökjelölteknek, és minden magyarnak, hogy büszkék lehessünk szülőföldünkön, hogy büszkék lehessünk mi, magyarokként, és egyetlen célunk legyen: hogy a magyarok nyerjenek!

Engedelmükkel még kiegészíteném a mondandómat még egy aktuálpolitikai kérdéssel, amelyen sokat gondolkodtam, hogy hozzászóljak-e avagy sem, és ez a magyar-magyar viszony. Nem tehetem meg, hogy ne szóljak erről a kérdésről, számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a kinyújtott kéz és a kinyitott ajtó ránk vár, ránk vár romániai magyarokra, ránk vár, az RMDSZ-re, csakhogy ehhez megfelelő magatartás, és bölcs döntések szükségesek.

Örülök annak, hogy az RMDSZ és az itt felszólalok jelezték, hogy az egyenlő távolságtartás politikájától eljutott már a partnerség kifejezésig. Higgyék el, itt többről van szó, én azt mondom, nem is partnerség, szövetség kell minden olyan kérdésben, amely magyar-magyar viszonyt érint.

Szövetség kell és az elkövetkezőkben meggyőződésem, hogy nem a leszűkülés, hanem a nyitás, nem a bezártság, hanem a nyitás az, amely célravezető, és itt kell megtalálnunk minden olyan megoldást, minden olyan lehetőséggel élnünk kell az elkövetkezőkben, amely a magyarok érdekeit szolgálja, határainkon belül és határainkon kívül.

Elhangzott itt a mindenkori magyar kormánnyal tartandó együttműködés kérdése. Én csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a mindenkori kormány nagy valószínűséggel az a kormány lesz, amelyik az új nemzetpolitikát meghirdette. Legalább annyi időre, amint azt Frunda szenátor úr javasolta az alapszabályzat módosításában: azt szorgalmazta, hogy egy elnöki mandátum ne lehessen több nyolc évnél, azaz két ciklusnál. Nekem meggyőződésem, hogy a jelenlegi magyar kormány hosszabb ideig fog még kormányozni Magyarországon, ezért arra kérek mindenkit, hogy olyan felelősségteljesen politizáljunk, és a magyarok érdekeit úgy tartsuk szem előtt, hogy ennek a kérdésnek mindenképpen megoldást kell találnunk, és meggyőződésem az is, hogy a magyarok érdekében mindent meg kell tennünk, mert a mi közösségünknek az a fontos, hogy életképes legyen, az a fontos, hogy jövője legyen, és ezt nem tudjuk másként megteremteni, mint összefogással, együttműködéssel.